A Zalaegerszegi Kölcsey Ferenc Gimnázium Pedagógiai Programjának az Angol és orosz és a Német, francia és olasz nyelvi munkaközösségek által 2020. szeptember 2-án véglegesített osztályozóvizsga és a két tanítási nyelvű osztály szintmérésének kritériumrendszere
élő idegen nyelvből
- Az osztályozó vizsga kritériumrendszere
Az élő idegen nyelvekre vonatkozó osztályozó vizsga kritériumrendszerének hatályba lépése:
- november 1.
Az osztályozó vizsga leírása élő idegen nyelvből
Az osztályozó vizsga követelményrendszere:
Az osztályozó vizsga követelményrendszere a helyi tantervben rögzített, évfolyamonként meghatározott KER szinthez tartozó követelményrendszerhez igazodik.
Az osztályozó vizsga felépítése:
Az osztályozó vizsga valamennyi évfolyamon és szinten két részből áll:
– írásbeli vizsgából és
– szóbeli vizsgából
Az osztályozó vizsga időtartama:
Az írásbeli vizsga időtartama: 120 perc.
A szóbeli vizsga időtartama: 15 perc.
A szóbeli vizsgán a tételhúzást/témaközlést követően nincs felkészülési idő.
Az írásbeli vizsga részei és időtartama:
– hallott szöveg értése – 30 perc
– íráskészség feladat – 30 perc
– olvasott szöveg értése az olvasott szöveg értése és a nyelvtani
– nyelvtani ismeretek alkalmazása (nyelvhelyesség) ismeretek alkalmazása együtt 60 perc
Az írásbeli vizsga részeinek aránya:
– hallott szöveg értése – 25%
– olvasott szöveg értése – 25%
– nyelvtani ismeretek alkalmazása (nyelvhelyesség) -25%
– íráskészség feladat – 25%
Az íráskészség feladatnál a vizsgázónak a megadott szempontok alapján egy összefüggő szöveget kell létrehozni. A szöveg hosszúsága a KER szinteken meghatározott követelményekhez igazodik.
Szótárhasználat az írásbeli vizsgán:
Nyomtatott szótár használata csak az íráskészség vizsgarésznél megengedett. Nyomtatott szótárról a vizsgázó gondoskodik.
Az íráskészség vizsgarész értékelési szempontrendszere:
Az adott nyelvből B1 és B2 szinten az írásbeli érettségi vizsga íráskészség vizsgarész értékelési útmutatójával megegyező. A1, A2 és C1 szinten a Helyi tanterv ide vonatkozó részei képezik az értékelés alapját.
A szóbeli vizsga feladattípusai:
– társalgás egy adott témakörben
– önálló vélemény kifejtés egy adott témakörben
A szóbeli vizsga értékelési szempontrendszere:
Az adott nyelvből B1 és B2 szinten a szóbeli érettségi vizsga értékelési útmutatójával megegyező. A1, A2 és C1 szinten a Helyi tanterv ide vonatkozó részei képezik az értékelés alapját.
A szóbeli vizsga témakörei:
B1 és B2 szinten a szóbeli vizsga témakörei megegyeznek az azonos szintű érettségi vizsga vizsgakövetelményeiben rögzített témakörökkel. A1, A2 és C1 szinten a Helyi tanterv ide vonatkozó részei alapján kerülnek meghatározásra.
A szóbeli vizsga tételszáma:
A szaktanárnak a szóbeli tételeket úgy kell összeállítani B1 és B2 szinten, hogy azok minden témakört (10) lefedjenek. Ha a vizsgázók száma 10-nél kevesebb, akkor minimum 10 tételt, ha 10 vagy annál több, akkor minimum 20 tételt kell készítenie. A szaktanárnak A1, A2 és C1 szinten a Helyi tanterv ide vonatkozó része alapján kell a témaköröket meghatároznia.
A két vizsgarész aránya, súlyozása:
Az írásbeli vizsgarész aránya, súlyozása: 70%
A szóbeli vizsgarész aránya, súlyozása: 30%
Az osztályozó vizsga értékelése:
Az írásbeli és a szóbeli vizsgán együttesen elért eredményt a súlyozást követően az alábbi kulcs alapján érdemjegyre kell átváltani:
100 – 85% = 5 (jeles)
84 – 75% = 4 (jó)
74 – 65% = 3 (közepes)
64 – 50 % = 2 (elégséges)
49 – 0 % = 1 (elégtelen)
Az osztályozó vizsga eredményessége:
Ha az írásbeli vagy a szóbeli vizsgán a vizsgázó nem éri el a 20 %-ot, függetlenül a másik vizsgarész eredményétől, elégtelen osztályzatot kap az osztályozó vizsgán nyújtott teljesítményére.
Az elégséges eredményhez az írásbeli és szóbeli vizsgán együttesen kell elérni az 50%-ot. Ha a vizsgázó teljesítménye ezt nem éri el, akkor az osztályozó vizsgán megbukik és augusztusban javító vizsgát tehet.
Az osztályozó vizsgán alkalmazható mentességek:
A szakértői bizottság véleménye alapján a tanulót a „saját” középiskolájának az igazgatója mentesítheti az egyes tantárgyakból, tantárgyrészekből az értékelés és minősítés alól (Nkt. 56. § (1) – (2)).
Az osztályozó vizsgát a mentességek figyelembe vételével kell megszervezni és értékelni.
Az osztályozó vizsgán észlelt szabálytalanság kezelése:
Az osztályozó vizsgán észlelt szabálytalanság során „Az érettségi vizsga vizsgaszabályzatának kiadásáról” szóló 100/1997 (VI. 13.) Korm. rendeletben foglaltak szerint kell eljárni.
- A két tanítási nyelvű osztály szintmérésének kritériumrendszere
Az öt évfolyamos két tanítási nyelvű osztály, nyelvi előkészítő évfolyam (angol és német nyelv) nyelvi szintmérése
A nyelvi szintmérés célrendszere:
A két tanítási nyelvű oktatás kardinális kérdése a célnyelv alapos ismerete. Ez a továbbhaladás, egyes tárgyak célnyelven való tanulásának feltétele. A mérés visszajelzést ad a szülőknek és a diákoknak a két tanítási nyelvű osztály nyelvi előkészítő évfolyamon elért nyelvtudás szintjéről, a haladás mértékéről és üteméről.
A nyelvi szintmérés követelményrendszere:
A nyelvi szintmérés követelményrendszere a helyi tantervben rögzített, a két tanítási nyelvi osztály nyelvi előkészítő évfolyamon meghatározott KER szerinti B1 szinthez tartozó követelményrendszerhez igazodik angol és német nyelvből.
A mérés lebonyolításának módja:
– Az írásbeli vizsga a tanórákon kerül lebonyolításra, míg a szóbeli vizsgáztatásra a kijelölt vizsgahéten az iskolavezetés által biztosított napon kerül sor.
– A szóbeli vizsga minimum két vizsgáztató előtt zajlik.
A nyelvi szintmérés felépítése:
A nyelvi szintmérés két részből áll:
– írásbeli vizsgából és
– szóbeli vizsgából
A nyelvi szintmérés időtartama:
Az írásbeli vizsga időtartama: 120 perc.
A szóbeli vizsga időtartama: 15 perc.
A szóbeli vizsgán a tételhúzást/témaközlést követően nincs felkészülési idő.
Az írásbeli vizsga részei és időtartama:
– hallott szöveg értése – 30 perc
– íráskészség feladat – 30 perc
– olvasott szöveg értése az olvasott szöveg értése és a nyelvtani
– nyelvtani ismeretek alkalmazása (nyelvhelyesség) ismeretek alkalmazása együtt 60 perc
Az írásbeli vizsga részeinek aránya:
– hallott szöveg értése – 25%
– olvasott szöveg értése – 25%
– nyelvtani ismeretek alkalmazása (nyelvhelyesség) -25%
– íráskészség feladat – 25%
Az íráskészség feladatnál a vizsgázónak a megadott szempontok alapján egy összefüggő szöveget kell létrehozni. A szöveg hosszúságát a B1 szinthez kapcsolódó KER követelményrendszer rögzíti.
Szótárhasználat az írásbeli vizsgán:
Nyomtatott szótár használata csak az íráskészség vizsgarésznél megengedett. Nyomtatott szótárról a vizsgázó gondoskodik.
Az íráskészség vizsgarész értékelési szempontrendszere:
Az adott nyelvből B1 szinten az írásbeli érettségi vizsga íráskészség vizsgarésznél alkalmazott értékelési útmutató alapján.
A szóbeli vizsga feladattípusai:
– társalgás egy adott témakörben
– önálló vélemény kifejtés egy adott témakörben
A szóbeli vizsga értékelési szempontrendszere:
Az adott nyelvből B1 szinten a szóbeli érettségi vizsgán alkalmazott értékelési útmutató alapján.
A szóbeli vizsga témakörei:
A szóbeli vizsga témaköreit B1 szinten az élő idegen nyelv részletes érettségi vizsgakövetelménye tartalmazza.
A szóbeli vizsga tételszáma:
A szaktanárnak a szóbeli tételeket úgy kell összeállítani B1 szinten, hogy azok minden témakört (10) lefedjenek. Ha a vizsgázók száma 10-nél kevesebb, akkor minimum 10 tételt, ha 10 vagy annál több, akkor minimum 20 tételt kell készítenie.
A két vizsgarész aránya, súlyozása:
Az írásbeli vizsgarész aránya, súlyozása: 70%
A szóbeli vizsgarész aránya, súlyozása: 30%
A nyelvi szintmérés értékelése:
Az írásbeli és a szóbeli vizsgán együttesen elért eredményt a súlyozást követően az alábbi kulcs alapján érdemjegyre kell átváltani:
100 – 85% = 5 (jeles)
84 – 75% = 4 (jó)
74 – 65% = 3 (közepes)
64 – 50 % = 2 (elégséges)
49 – 0 % = 1 (elégtelen)
A nyelvi szintmérés eredményessége:
– Ha az írásbeli vagy a szóbeli vizsgán a vizsgázó nem éri el a 20 %-ot, függetlenül a másik vizsgarész eredményétől, elégtelen osztályzatot kap a nyelvi szintmérés során nyújtott teljesítményére.
– Az elégséges eredményhez az írásbeli és szóbeli vizsgán együttesen kell elérni az 50%-ot.
Értesítés a nyelvi szintmérés eredményéről:
– A vizsgán elért eredményről a tanulók az e-naplóban érdemjegyet kapnak, melynek súlyozása két témazáró jegynek felel meg.
– A szülők és a diákok vizsgalapon kapnak értesítést az eredményről, melyet a bizonyítványhoz mellékelünk.
Hiányzó tanulók nyelvi szintmérésének pótlása:
– A hiányzó tanulók részére vizsgapótló napot kell kijelölni.
– A vizsga pótlására a vizsga napjától számított két héten belül kerül sor.
A nyelvi szintmérés eredményének reflexiója:
– A két tanítási nyelvű osztályban történő tovább haladáshoz elvárt szint legalább 65 %-os összteljesítmény elérése a nyelvi szintmérés során.
– Amennyiben a tanuló év végi teljesítménye a mérés során a 65 %-os küszöbérték alá esik, illetve az egész éves teljesítménye sem mutat magasabb szintet, a tanuló és szülei a célnyelvi tanárokkal és az iskolavezetéssel konzultálnak a két tanítási nyelvű képzésben való részvétel folytatásának lehetőségéről és esélyéről, az esetleges képzési- vagy iskolaváltási módokról.
